Kiemelt partnereink
AlgyĆi HalĂĄszcsĂĄrda
Az oldalon elĆfordulĂł, a tĂ©mĂĄhoz kötĆdĆ fontosabb fogalmak, kulcsszavak:
AlgyĆi
HalĂĄszcsĂĄrda - Szeged - AlgyĆ. szegedi Ă©ttermek, szegedi halĂĄszcsĂĄrdĂĄk, Szegeden, szegedi halĂĄszlĂ©, vendĂ©glĂĄtĂĄs, Nemzetközi Tizsai HalfesztivĂĄl,
étkezés, tiszai halételek, filézett ponty, vegyes, korhely és harcsahallé,
halĂĄszlĂ©, filĂ©zett pontypaprikĂĄs tĂșrĂłs csuszĂĄval, fokhagymĂĄs szögedi sĂŒlt hal,
haltepertĆ, szegedi filĂ©zett ponty halĂĄszlĂ©
ElĂ©rhetĆsĂ©gĂŒnk:
Barta LĂĄszlĂł
20/3333-257
6750 AlgyĆ, VĂĄsĂĄrhelyi Ășt 53.
tel.: 62/267-020
e-mail: algyoihalaszcsarda@invitel.hu
Kedves vendĂ©gĂŒnk! Az AlgyĆi
Halåszcsårda eredeti, autentikus szegedi halételek széles vålasztékåval
Ă©s udvarias, gyors kiszolgĂĄlĂĄssal vĂĄrja Ănöket az AlgyĆi TiszahĂd Szeged
felĆli lĂĄbĂĄnĂĄl, Szeged Ă©s HĂłdmezĆvĂĄsĂĄrhely között fĂ©lĂșton.
A csĂĄrdavezetĆ Ă©telei a hagyomĂĄnyos tiszai halĂ©telek.
Ătlapunkon megtalĂĄlhatĂł a filĂ©zett ponty, a vegyes, a korhely- Ă©s
harcsahallĂ©, a hĂres szegedi, vagy szögedi halĂĄszlĂ©.
SlĂĄger Ă©teleink a filĂ©zett pontypaprikĂĄs tĂșrĂłs csuszĂĄval, a fokhagymĂĄs
szögedi sĂŒlt hal Ă©s a haltepertĆ.
Az Ă©tlapon szerepelnek mĂ©g harcsĂĄbĂłl, sĂŒllĆbĆl, kecsegĂ©bĆl Ă©s pisztrĂĄngbĂłl
kĂ©szĂŒlt Ă©telek is.
A halat nem kedvelĆk sem maradnak Ă©hen, hiszen sertĂ©sbĆl, borjĂșbĂłl, bĂ©lszĂnbĆl,
libamĂĄjbĂłl, pulykamellbĆl kĂ©szĂŒlt fogĂĄsok szĂnes palettĂĄja közĂŒl vĂĄlaszthatnak,
de vegetĂĄriĂĄnus Ă©telekkel is szolgĂĄlunk.
VĂĄllaljuk csalĂĄdi Ă©s vĂĄllalati rendezvĂ©nyek lebonyolĂtĂĄsĂĄt 80 fĆig.
MiĂ©rt Ă©rdemes az AlgyĆi HalĂĄszcsĂĄrdĂĄt vĂĄlasztani amikor megfogalmazĂłdik Ănökben a szĂĄndĂ©k hogy felkeressĂ©k valamelyik szegedi halĂĄszcsĂĄrdĂĄt? VĂĄrosunkban, mint a szegedi halĂĄszlĂ© fĆvĂĄrosĂĄban szĂĄmtalan halĂĄszcsĂĄrda talĂĄlhatĂł. KĂĄr is lenne az ellenkezĆjĂ©t ĂĄllĂtani hogy a nevesebb Ă©s szĂnvonalasabb szegedi halĂĄszcsĂĄrdĂĄk mindegyike nagyon finom szegedi halĂĄszlĂ©t Ă©s egyĂ©b halĂ©telt kĂnĂĄl vendĂ©geinek. Az AlgyĆi HalĂĄszcsĂĄrda ugyan nem Szegedhez hanem AlgyĆhöz tartozik, a vĂĄrostĂłl azonban tĂz perc, kb, 10 km tĂĄvolsĂĄgra talĂĄlhatĂł HĂłdmezĆvĂĄsĂĄrhely irĂĄnyĂĄba, a Tisza hĂd lĂĄbĂĄnĂĄl. De nem csak a kĂ©t környezĆ vĂĄrosbĂłl (HĂłdmezĆvĂĄsĂĄrhely, Szeged) Ă©rkeznek vendĂ©geink, hanem az orszĂĄg Ă©s a vilĂĄg szĂĄmtalan pontjĂĄrol, ahovĂĄ eljutott a hĂres szegedi filĂ©zett halĂĄszlĂ© hĂre. A szegedi Ă©s bajai halĂĄszlĂ© között vetĂ©lkedĂ©s zajlik az elsĆ helyĂ©rt, de ezt a vitĂĄt a vendĂ©geknek kell eldönteni, akik a tapasztalatok szerint nem hasonlĂtgatjĂĄk egymĂĄshoz a jellegĂ©ben, technikĂĄjĂĄban jelentĆsen eltĂ©rĆ baja Ă©s szegedi halĂĄszlevet, hanem mindkettĆt a mega helyĂ©n fogyasztjĂĄk. Nos az AlgyĆn kĂ©szĂŒlĆ szegedi halĂĄszlĂ© annyiban kĂŒlönbözik a többi szegedi halĂĄszcsĂĄrda szintĂ©n nagyon finom szegedi halĂĄszleveitĆl hogy nĂĄlunk egyszerre kis mennyisĂ©get, de naponta többször fĆzĂŒnk halĂĄszlevet. Minden nap friss halbĂłl kĂ©szĂŒl a filĂ©zett ponty halĂĄszlevĂŒnk, de a többi halĂ©telĂŒnk is. A konyhĂĄnkaba is bekkunthat a szegedi parikĂĄrĂłl Ă©s szegedi halĂĄszlĂ© fĆzĂ©srĆl szĂłlĂł videĂłnk segĂtsĂ©gĂ©vel.
Gyevi Ăzek
A csĂĄrda a 47-es fĆ közlekedĂ©si Ășt mellett, Szeged Ă©s HĂłdmezĆvĂĄsĂĄrhely között talĂĄlhatĂł, mindkĂ©t vĂĄrostĂłl nagyjĂĄbĂłl 10 km-es tĂĄvolsĂĄgra, az algyĆi Tisza-hĂd szegedi lĂĄbĂĄnĂĄl. Az Ă©pĂŒlet maga mĂĄr a kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között is halĂĄszcsĂĄrdakĂ©nt ĂŒzemelt. A jelenlegi vezetĆje, Barta LĂĄszlĂł csĂĄrdagazda 15 Ă©ve ĂŒzemelteti a messze földön hĂres Ă©ttermet. folyt...
Ătlap
A GASZTRONĂMIA TĂRTĂNETĂBĆL
Barta LĂĄszlĂł csĂĄrdagazda a Törzsasztal cĂmƱ televĂziĂłmƱsorban a gasztronĂłmia törtĂ©netĂ©rĆl tart elĆadĂĄsokat.
Â
AMIT A FRĂCCSRĆL TUDNI AKARSZ
Egy mondĂĄs szerint, aki a borba vizet tölt az egyĂ©b galĂĄdsĂĄgokra is kĂ©pes. Ennek ellenĂ©re kis hazĂĄnkban komoly hagyomĂĄnya van a fröccsözĂ©snek. DĂ©dszĂŒleink a nyĂĄri hĆsĂ©g idejĂ©n mĂ©g vermelt jĂ©ggel hƱtött spriccert ittak. A millennium utĂĄn az elĆzĆ szĂĄzadfordulĂłn kezdĆdött a divatja a fröccsnek ivĂĄsban Ă©s a vendĂ©glĂĄtĂłhelyi kĂnĂĄlatban egyarĂĄnt. A köznyelv Ă©s az irodalmi mƱvek is hamar megkedveltĂ©k a "fröccs", "fröccsözni" szĂłt, amely KrĂșdy Gyula, MolnĂĄr Ferenc, BrĂłdy SĂĄndor Ă©s Hunyady SĂĄndor szĂĄmtalan mƱvĂ©ben gyakorta fordul elĆ. Fokozatosan szokta meg a szĂłt Ă©s az italt a nagyközönsĂ©g. TovĂĄbb....
SZĂRETI NĂPSZOKĂSOK
A tizenhatodik Ă©s tizenhetedik szĂĄzadban igazi sĂĄtoros ĂŒnnepnek szĂĄmĂtott a szĂŒret, melyre mĂ©g a hadviselĆ vitĂ©zek is hazasiettek. Ezekben az idĆkben mĂ©g a bĂrĂłsĂĄgok is felfĂŒggesztettĂ©k a mƱködĂ©sĂŒket. A szĂŒretelĂ©s kezdete a rĂ©gi tapasztalatok szerint TerĂ©zia, Orsolya vagy Simon, JĂșdĂĄs napjĂĄhoz volt kötve, vagyis a magyar szĆlĆvidĂ©kek többsĂ©gĂ©ben legkorĂĄbban oktĂłber mĂĄsodik felĂ©ben kezdĆdött a szĂŒret. Ma mĂĄr azonban ez az esemĂ©ny akĂĄr egy hĂłnappal korĂĄbban is kezdĆdhet. TovĂĄbb....
A PAPRIKA TĂRTĂNETE
LĂĄng Görgyöt faggatta egy angol vendĂ©ge a magyar konyha titkairĂłl. Ezt vĂĄlaszolta: Ă©des hagyma, nemes paprika, vajpuha szalonna, sƱrƱ tejföl Ă©s ezer Ă©v tapasztalat. EmeljĂŒk ki ezek közĂŒl a paprikĂĄt, a hazai gasztronĂłmia bĂŒszkesĂ©gĂ©t, amelynek nimbuszĂĄt az utĂłbbi idĆben igencsak sikerĂŒlt megtĂ©pĂĄzni. Nem lehet vĂ©letlen, hogy a paprika lett a legjellegzetesebb magyar fƱszer. A paprika a magyar konyhamƱvĂ©szet szĂĄmĂĄra nemcsak egy fƱszer a sok közĂŒl, hanem kĂŒlönleges, pĂĄratlan aromĂĄjĂĄval, szĂ©p szĂnĂ©vel elengedhetetlen rĂ©sze. TovĂĄbb....
SPĂRGA A GASZTRONĂMIĂBAN
Egy talĂĄlĂłs kĂ©rdĂ©ssel kezdenĂ©m. ĂngyötrĆ tornagyakorlat, kötözĆ anyag, amely kĂŒlönösen hasznos csomagfeladĂĄsnĂĄl Ă©s egĂ©szsĂ©ges, finom tĂĄplĂĄlĂ©k. Mi lehet a közös bennĂŒk? Nos elĂĄrulom nem a tigrisbukfenc, nem is a madzag amirĆl beszĂ©lĂŒnk, hanem a spĂĄrga. Sokan Ășgy vĂ©lik, hogy a vilĂĄgot a szerelem mozgatja, a mƱvĂ©szet Ă©desĂti meg -Ă©s azok az Ă©telek teszik kellemessĂ©, amelyeket öröm lĂĄtni, Ă©s Ă©lvezet elfogyasztani. TovĂĄbb....
MĂRA FERENC
Nagyjaink közĂŒl alig akad olyan, aki közömbös lett volna kora gasztronĂłmiĂĄja, vendĂ©glĂĄtĂĄsi kultĂșrĂĄja irĂĄnt. A mai adĂĄsban MĂłra FerencrĆl, szeged nagy fiĂĄrĂłl szeretnĂ©k megosztani Ănökkel nĂ©hĂĄny gondolatot. Nem tisztem ĂrĂłi kvalitĂĄsait, sem mĂșzeumigazgatĂłi tevĂ©kenysĂ©gĂ©t mĂ©ltatni. CsupĂĄn a gasztronĂłmiĂĄhoz valĂł viszonyĂĄrĂłl, valamint felesĂ©gĂ©nek szakĂĄcskönyvĂ©rĆl szeretnĂ©k beszĂ©lni. TovĂĄbb....
MIKSZĂTH KĂLMĂN
Az olvasĂłközönsĂ©g MikszĂĄth KĂĄlmĂĄnt, mint a vendĂ©glĂĄtĂĄs krĂłnikĂĄsĂĄt ĂĄltalĂĄban a pĂ©nzĂŒgyminiszter reggelijĂ©rĆl, Ă©s a parlamenti Ă©tkezĂ©sekrĆl Ărott soraibĂłl ismeri. Azt mĂĄr csak kevesebben tudjĂĄk, hogy a tizenkilencedik szĂĄzad hetvenes Ă©veiben itt tartĂłzkodĂĄsa, ĂșjsĂĄgĂrĂłi pĂĄlyĂĄja idejĂ©n gyƱjtötte egybe Ă©s adta közre Szeged korabeli vendĂ©glĂĄtĂłhelyeinek Ă©rdekessĂ©geit. TĆle ismerjĂŒk többek között az akkori "Fekete Sas", az "Arany PĂĄva", a "HĂ©t VĂĄlasztĂłfejedelem", a "PrĂłfĂ©ta" Ă©s sok kisebb vendĂ©glĂĄtĂłhely sikertörtĂ©netĂ©t, kĂŒlönleges esemĂ©nyeit. TovĂĄbb....
PIERRE-AUGUSTE RENOIR
A mƱvĂ©szek gyakran adjĂĄk tanĂșjelĂ©t annak, hogy jĂĄrtasak a konyhamƱvĂ©szetben is. Mint ahogy a mesterszakĂĄcsokban ott bujkĂĄl a kĂ©pzĆmƱvĂ©szi tehetsĂ©g, gondoljunk csak egy szĂ©pen megtĂĄlalt Ă©telköltemĂ©nyre, nem is beszĂ©lve a szakĂĄcsversenyek remekmƱveirĆl. Ma megprĂłbĂĄlom önöket bevezetni az egyik legnagyobb impresszionista festĆmƱvĂ©sz, Pierre-Auguste Renoir konyhĂĄjĂĄba, persze csak kĂ©pletesen. TovĂĄbb....
PABLO RUIZ PICASSO
Maradva a kĂ©pzĆmƱvĂ©szetnĂ©l, idĆben egy kicsit elĆreugorva tĂ©rben egy kicsit dĂ©lebbre hĂșzĂłdva, ma a XX. szĂĄzad egyik legmeghatĂĄrozĂłbb mƱvĂ©szĂ©nek Pablo Ruiznak, a gasztronĂłmiĂĄjĂĄhoz valĂł kötĆdĂ©sĂ©t prĂłbĂĄlom a magam szerĂ©ny eszközeivel gĂłrcsĆ alĂĄ venni. Ruiz Ășr 1881. oktĂłber 25-Ă©n szĂŒletett az andalĂșziai MalagĂĄban, elĆbb az Atlanti-ĂłceĂĄn parti La Coruna-ba, majd BarcelonĂĄba költözik a csalĂĄd. Pablo egy ideig MadriĂĄban is Ă©lt, de soha nem tudta megszokni. Ruiz Ășr Ă©desanyja vezetĂ©knevĂ©vel - Ăgy talĂĄn ismerĆsebbnek hangzik - Picasso nĂ©ven szignĂĄlja kĂ©peit. TovĂĄbb....
EGY MAGYAR DISZNĂTOR
HĂłtakarĂł alatt szunnyad az Ćsszel földbe vetett mag, kihalt, nĂ©ptelen a tĂĄj, tĂ©li ĂĄlmĂĄt alussza a termĂ©szet. De figyeljĂŒnk csak, a hajnali ködben mintha fĂ©nycsĂkok bodorodnĂĄnak az Ă©g felĂ©, s embereket lĂĄtnĂĄnk a szabad tƱz körĂŒl tevĂ©kenykedni. Csak a tĂĄj alszik, az emberek szĂĄmĂĄra ezekben a kemĂ©ny tĂ©li hetekben jött el az ideje az Ă©v egyik legnagyobb Ă©s legszĂnesebb - a szĂł szoros Ă©rtelmĂ©ben - Ă©lvezetekben leggazdagabb esemĂ©nyĂ©nek: a disznĂłtornak. TovĂĄbb....
A CSĂRDA
CsĂĄrda! a GasztronĂłmiai lexikon szƱkszavĂșan ennyit Ăr rĂłla: egy-egy vidĂ©k hangulatĂĄt tĂŒkrözĆ speciĂĄlis vendĂ©glĆ. Ătel vĂĄlasztĂ©ka szƱkebb, mint a vendĂ©glĆkĂ©, de karakteres (hal, vad, birka, csĂŒlök) Ă©s ehhez igazodik szƱkebb italvĂĄlasztĂ©ka is. EnnĂ©l azĂ©rt többet lehet tudni rĂłla. A csĂĄrdĂĄk a vasĂșt elĆtti MagyarorszĂĄg kedvelt, jellegzetes Ă©s a hatĂĄrainkon tĂșl is ismert vendĂ©glĂĄtĂłhelyei voltak. közismerttĂ© a 18.szĂĄzad vĂ©gĂ©tĆl vĂĄltak. Maga a szĂł egyesek szerint a perzsa csardak szĂłbĂłl ered melynek jelentĂ©se szalmatetejƱ kunyhĂł vagy fĂ©szer, mĂĄs vĂ©lemĂ©nyek szerint szlĂĄv jövevĂ©nyrĆl beszĂ©lhetĂŒnk. TovĂĄbb....
A GULYĂS
Mi is a gulyĂĄs? A mi fogalmaink szerint bĆ lĂ©re eresztett marhapörkölt burgonyĂĄval Ă©s csipetkĂ©vel. TulajdonkĂ©ppen egy tartalmas leves. BĂĄr ezt nem mindenki gondolja Ăgy. A gasztronĂłmiai lexikon mintegy ötvenfĂ©le gulyĂĄst Ăr le. Többek között: Alföldi, BĂ©csi, BetyĂĄr, BĂ©ka, CsĂłrgĂł, Hal, ĂrĂŒ, Svejk, SzĂ©kely, ami nem szĂ©kely Ă©s mĂ©g kevĂ©sbĂ© gulyĂĄs, znaimi, stb. BizonyĂĄra nagyon rĂ©gi Ă©tel. TalĂĄn mĂĄr ettĂ©k a HonfoglalĂĄs korĂĄban is. PĂĄsztorok tĂĄplĂĄlĂ©ka volt egykor - mint a neve is mutatja - Ărja Draveczky BalĂĄzs a "TörtĂ©netek terĂtett asztalokrĂłl Ă©s környĂ©kĂŒkrĆl" cĂmƱ könyvĂ©ben. TovĂĄbb....
KRĂDY GYULA
AkirĆl ma beszĂ©lni szeretnĂ©k, a modern magyar prĂłzaĂrĂĄs egyik legkivĂĄlĂłbb mestere. ElkĂ©pesztĆen termĂ©keny ĂrĂł volt, mintegy hĂĄromezer novellĂĄt, Ă©s közel hatvan regĂ©nyt Ărt Ă©lete sorĂĄn. Az Ă©tkezĂ©s kultusza nem egyszer felĂŒlmĂșlja a nĆ Ă©s a szerelem jelentĆsĂ©gĂ©t? -ĂĄllĂtja KrĂșdy Gyula, akinek mƱveiben nagyon komoly helyet kapnak a kulinĂĄris Ă©lvezetek. KrĂșdy meglehetĆsen extravagĂĄns Ă©letet Ă©lt. Este hĂ©t Ăłrakor kelt fel, nyolckor reggelizett a New York kĂĄvĂ©hĂĄzban, majd gyalogosan ĂĄtsĂ©tĂĄlt a TabĂĄnba, ahol barĂĄtai Ă©s hĂvei vĂĄrtĂĄk. TovĂĄbb....
A KĂVĂHĂZ
ĂrĂłink, költĆink, mƱvĂ©szeink tĂĄrsasĂĄgi Ă©letĂ©nek kedvelt helye, sok esetben alkotĂłmƱhelye is volt a kĂĄvĂ©hĂĄz. "A kĂĄvĂ©hĂĄzban fĂ©ny volt Ă©s meleg, s ha környezetĂŒnk gyertyavilĂĄgos sötĂ©tsĂ©gĂ©bĆl oda belĂ©ptĂŒnk, akkor Ășgy Ă©reztĂŒk, mĂ©gsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott voltak barĂĄtaink Ă©s ott volt minden nemzedĂ©kĂŒnk." Ărta a szĂĄzadfordulĂłn FĂŒst MilĂĄn, amikor Budapestet a kĂĄvĂ©hĂĄzak vĂĄrosĂĄnak is neveztĂ©k. Joggal, hiszen több mint 550 kĂĄvĂ©hĂĄz mƱködött akkor a fĆvĂĄrosban. Ha valakit trĂ©fĂĄsan akartak Ăștba igazĂtani, azt mondtĂĄk neki: amit keres, abban a hĂĄzban van, ahol nincs kĂĄvĂ©hĂĄz! . TovĂĄbb....
MĂRTON-NAPI LIBATOR
MĂĄrton nap, lĂșd, Ășjbor, mi köti össze ezeket a lĂĄtszĂłlag teljesen kĂŒlönbözĆ fogalmakat? Erre prĂłbĂĄlok ma szerĂ©ny tudĂĄsom szerint nĂ©mi magyarĂĄzatot adni. Szent MĂĄrton Gallia nemzeti szentje, PannĂłniĂĄban Sabaria vĂĄrosĂĄban szĂŒletett 316-ban vagy 317-ben. A közĂ©pkor legnĂ©pszerƱbb szentje volt, kultusza hazĂĄnkban is virĂĄgzott. EmlĂ©kĂ©t helysĂ©gnevek, imĂĄk Ă©s oltĂĄrkĂ©pek egyarĂĄnt Ćrzik. A krĂłnikĂĄk szerint Szent MĂĄrton napja a fizetĂ©s, tisztĂșjĂtĂĄs, jobbĂĄgytartozĂĄs lerĂłvĂĄsĂĄnak napja volt. Az erdĂ©lyi pĂĄsztorok e-napon kĂ©rtĂ©k jĂĄrandĂłsĂĄgukat. TovĂĄbb....
LAUTREC ĂS AZ ĂDES ĂLET
A 19.szĂĄzad harmadik harmada, PĂĄrizs, Montmartre, Moulin Rouge, kĂ©pzĆmƱvĂ©szek, költĆk, zeneszerzĆk mindenfĂ©le bohĂ©m nĂ©pek. Hol keressĂŒnk összefĂŒggĂ©seket a konyha Ă©s a mƱvĂ©szetek között ha nem itt. 1882-ben PĂĄrizsba szökik egy 18 Ă©ves fiatalember, poggyĂĄszĂĄban az Ćsi csalĂĄdi kastĂ©lyban elsajĂĄtĂtott kifinomult konyhamƱvĂ©szeti Ă©rzĂ©kĂ©vel Ă©s olyan nekiszabadult fantĂĄziĂĄval, amelyhez csak az apjĂĄĂ© volt mĂ©rhetĆ. Ezt az ifjĂș embert Henri de Toulouse-Lautrecnek hivjĂĄk. TovĂĄbb...
KARĂCSONYI NĂPSZOKĂSOK
Mi jut eszĂ©be az embernek a karĂĄcsony szĂł hallatĂĄn. Szeretet, csalĂĄd, ajĂĄndĂ©kok, hĂł, hideg Ă©s persze evĂ©s, ivĂĄs. A karĂĄcsony JĂ©zus Krisztus szĂŒletĂ©sĂ©nek ĂŒnnepe, nem ĂĄll egymagĂĄban a tĂ©li ĂŒnnepek között, egĂ©sz ĂŒnnepsor Ă©pĂŒl körĂ©. Az ĂŒnnepkör kezdete november vĂ©gĂ©re, december elejĂ©re esik, neve advent, mely az eljövetelt, az Ărra valĂł vĂĄrakozĂĄst jelenti. NĂ©gy ĂŒnnepi vasĂĄrnap, s egyĂ©b ĂŒnnepnapok, szentek nĂ©vnapjai tartoznak bele. Ilyenkor adventi koszorĂșt szoktak kĂ©szĂteni, amelyet nĂ©gy szĂĄl gyertya dĂszĂt. TovĂĄbb...
A FĂSTĂLĂS TĂRTĂNETE
VĂ©get Ă©rt a disznĂłvĂĄgĂĄs, sonkĂĄk, oldalasok, szalonnĂĄk, kolbĂĄszok, mĂĄjasok, disznĂłsajtok tovĂĄbbi sorsukra vĂĄrnak. A mai, mĂ©lyhƱtĆvel ellĂĄtott vilĂĄgban nem okoz gondot a hĂșsok eltarthatĂłsĂĄga. De vajon amikor mĂ©g nem volt hƱtĆszekrĂ©ny, hogyan tartĂłsĂtottĂĄk a disznĂłvĂĄgĂĄs termĂ©keit. Az egyik legegyszerƱbb mĂłd, hogy a hĂșst megsĂŒtik, majd olvasztott zsĂrral leöntik, Ăgy a levegĆtĆl elzĂĄrva hĂłnapokig elĂĄll. Ilyen mĂłdon lehet a kolbĂĄszt is "konzervĂĄlni". Sajnos ezzel a mĂłdszerrel mĂĄr nemigen lehet talĂĄlkozni, de ĂĄllĂthatom, hogy rendkĂvĂŒl finom, ĂĄm fogyĂłkĂșrĂĄzni nem lehet vele. TovĂĄbb...
LĂTOGATĂS BLAHA LUJZA KONYHĂJĂBA
EzĂșttal megprĂłbĂĄlom Ănöket elvinni a XIX. szĂĄzad vĂ©ge, a XX. szĂĄzad eleje legnagyobb szĂnĂ©sznĆjĂ©nek, a nemzet csalogĂĄnyĂĄnak, Blaha LujzĂĄnak a hĂĄzĂĄba. Ki is volt Ć? SzĂnĂ©szcsalĂĄdbĂłl szĂĄrmazott, Ă©desapja Reindl SĂĄndor a szabadsĂĄgharcban is szerepet vĂĄllalt - a feljegyzĂ©sek szerint bĂĄtorsĂĄgĂĄrĂłl Ă©s elszĂĄntsĂĄgĂĄrĂłl hĂres vörössipkĂĄs Ćrmester volt. Mint vĂĄndorszĂnĂ©sz hagyta ott a vilĂĄgot jelentĆ deszkĂĄkat Ă©s az Ă©letet. HalĂĄla utĂĄn az ugyancsak szĂnĂ©sznĆ Ă©desanyĂĄra hĂĄrult kislĂĄnya tovĂĄbbi sorsĂĄnak irĂĄnyĂtĂĄsa Ă©s neveltetĂ©se. TovĂĄbb...
HĂSVĂTI NĂPSZOKĂSOK
A HĂșsvĂ©t, a keresztĂ©ny egyhĂĄzakban Krisztus feltĂĄmadĂĄsĂĄnak ĂŒnnepe, egyben a tavaszvĂĄrĂĄs, a tavasz eljövetelĂ©nek ĂŒnnepe is. A hĂșsvĂ©tot a negyvennapos nagyböjt elĆzi meg, amelyet JĂ©zus ugyanennyi napig tartĂł böjtölĂ©sĂ©nek Ă©s kĂnszenvedĂ©sĂ©nek emlĂ©kĂ©re, hamvazĂłszerdĂĄtĂłl hĂșsvĂ©t vasĂĄrnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsĂł hete, mĂĄs nĂ©ven a nagy hĂ©t, Krisztus diadalmas jeruzsĂĄlemi bevonulĂĄsĂĄnak ĂŒnnepe.A magyar Ă©s az eurĂłpai keresztĂ©ny hagyomĂĄnyban az egĂ©sz hĂșsvĂ©ti ĂŒnnepkör sorĂĄn kiemelt jelentĆsĂ©get kapnak az ĂŒnnep egyes szakaszai alatt fogyasztott Ă©telfĂ©lesĂ©gek. TovĂĄbb...
A LEVESEK 1. rész
A leves a fĆĂ©tkezĂ©snĂ©l csaknem minden nĂ©p konyhĂĄjĂĄn elmaradhatatlan - rendszerint kezdĆ - Ă©tel. Ne beszĂ©ljĂŒnk most az ĂĄzsiai konyhĂĄrĂłl. NĂĄlunk EurĂłpĂĄban a dĂ©li, egyes nĂ©peknĂ©l pedig az esti fĆĂ©tkezĂ©sek nĂ©lkĂŒlözhetetlen bevezetĆje. Igen kedvezĆ a leves hatĂĄsa az emĂ©sztĂ©sre, mert elĆkĂ©szĂti a gyomrot az Ă©tkezĂ©sre Ă©s fokozza az Ă©tvĂĄgyat. A napokban VĂĄncsa IstvĂĄn, a nĂ©pszerƱ publicista szakĂĄcskönyvĂ©t forgattam, Ă©s rendkĂvĂŒl eredeti, szellemes gondolatokat talĂĄltam a tĂ©mĂĄrĂłl. TovĂĄbb...
FARSANGI NĂPSZOKĂSOK ĂS ĂTELEK
TulajdonkĂ©ppen mi is a farsang: a szĂł a nĂ©met fasen, faseln szĂłbĂłl ered, jelentĂ©se: mesĂ©lni, pajkossĂĄgot Ʊzni. A vĂgsĂĄg azon idĆszakĂĄt jelzi, amely a hĂșsvĂ©t elĆtti nagyböjtöt megelĆzi. A farsangot rendesen vĂzkereszttĆl, azaz januĂĄr 6-tĂłl hamvazĂłszerdĂĄig, a nagyböjt elsĆ napjĂĄig szĂĄmĂtjuk. Legjellegzetesebb esemĂ©nyei az ĂĄlarcos, jelmezes, batyus Ă©s gyermekbĂĄlok. Ez az Ășgynevezett bĂĄli szezon, ilyenkor tartjĂĄk bĂĄljaikat a kĂŒlönbözĆ szakmai csoportok: jogĂĄszok, orvosok, iparosok. TovĂĄbb...
A HALĂTELEKRĆL
Sokan sokfĂ©lĂ©t megĂrtak mĂĄr eleink egyik fĆ Ă©telĂ©rĆl, a halrĂłl Ă©s a halfogyasztĂĄsrĂłl. Tudjuk pĂ©ldĂĄul, hogy a tĂĄvoli rokonaink Ăszaknyugat-SzibĂ©riĂĄban a rĂ©nszarvason Ă©s a halon kĂvĂŒl egyebet nem is esznek szinte a mai napig. FĆrendjeink Ă©s a mindennapok embere Ă©vszĂĄzadok Ăłta egyformĂĄn kedvelte, de mind a mai napig is kedveli a halat. FĆve, sĂŒtve, fĂŒstölve Ă©s a jĂł Ă©g tudnĂĄ felsorolni hĂĄny Ă©s milyen formĂĄban kĂnĂĄltak Ă©s ettek halat, a kirĂĄly asztalainĂĄl, az udvarhĂĄzakban, kolostorokban, vĂĄrosi polgĂĄrhĂĄzakban, jobbĂĄgykonyhĂĄkon, Ășt menti vendĂ©gfogadĂłkban Ă©s vĂĄsĂĄri sokadalmakban egyarĂĄnt. TovĂĄbb...
TISZAI HALĂSZAT
A valamikori hal-Ă©s rĂĄkfogĂĄs a ma Ă©lĆ ember szĂĄmĂĄra mĂĄr csak mese. Ki hinnĂ© ma, amirĆl rĂ©gi halĂĄsz Ă©s vadĂĄsz szakkönyvek, ĂștleĂrĂĄsok, regĂ©nyek szĂłlnak, hogy hajdanĂĄn az emberek az ivĂłvizet a folyĂłkbĂłl merĂtettĂ©k, fĆztek a Balaton vĂzĂ©ben Ă©s az ĂvĂĄsi idĆszakban kĂ©zzel fogtĂĄk a halat. A tiszai halĂĄszatnak a mai napig komoly hagyomĂĄnyai vannak. HajdanĂĄban a mestersĂ©g apĂĄrĂłl fiĂșra szĂĄllt. A gyerekek mĂĄr kiskorukban megismerkedtek a halĂĄszat mestersĂ©gĂ©vel, halĂĄszinasnak, halhasĂtĂłnak szegĆdtek, Ă©s hajnaltĂłl napestig dolgoztak. TovĂĄbb...
A CIGĂNYZENĂRĆL
RĂ©gi vendĂ©glĂĄtĂĄsok, lakomĂĄk, de szĂĄllodĂĄk, fogadĂłk, Ă©ttermek, kĂĄvĂ©hĂĄzak, vendĂ©glĆk, csĂĄrdĂĄk elmaradhatatlan szereplĆi voltak a hĂres prĂmĂĄsok, neves cigĂĄnyzenekarok. RĂ©gi emlĂ©kek között böngĂ©szve Ă©rdekes nevekre, hangulatos törtĂ©netekre bukkanhatunk a rĂ©gmĂșlt esemĂ©nyei között. A legrĂ©gebbi idĆkbĆl Bihari JĂĄnos Ă©s Cinka Panna neve merĂŒl fel az emlĂ©kezĂ©s homĂĄlyĂĄbĂłl. A kiegyezĂ©s korĂĄnak volt nagyhĂrƱ prĂmĂĄsa Szegeden ErdĂ©lyi NĂĄci, aki GĂĄrdonyinak Ă©s MikszĂĄthnak a barĂĄtsĂĄgĂĄt is bĂrta. TovĂĄbb...
GUNDEL JĂNOS ĂS A GASZTRONĂMIA
Gundel JĂĄnos az elsĆk között jutott arra a gondolatra, hogy az internacionĂĄlis konyha szelĂden pikĂĄns ĂzvilĂĄgĂĄval enyhĂtse a magyar konyha fƱszeresen karakteres Ăzeit. Ki is volt Gundel JĂĄnos? Gundel JĂĄnos 1844-ben szĂŒletett a bajororszĂĄgi Ansbagban, 13 Ă©ves korĂĄban kerĂŒlt Pestre, mint pikolĂłfiĂș kezdte a pĂĄlyafutĂĄsĂĄt. Közben szorgalmasan jĂĄrt a pincĂ©riskolĂĄba, Ă©s 18 Ă©ves korĂĄra mĂĄr fizetĆpincĂ©r volt. EzutĂĄn több pesti vendĂ©glĆben dolgozott, elsajĂĄtĂtotta a magyar mellett az olasz Ă©s a francia nyelvet is, valamit termĂ©szetesen beszĂ©lt nĂ©metĂŒl. ElsajĂĄtĂtotta a szakma csĂnjĂĄt bĂnjĂĄt, Ă©s 25 Ă©ves korĂĄban, miutĂĄn megnĆsĂŒlt önĂĄllĂłsĂtotta magĂĄt, megvette a BĂ©csi SörhĂĄzat Pesten a KirĂĄly utcĂĄban. TovĂĄbb...
GUNDEL KĂROLY ĂS A GASZTRONĂMIA
"Nem is Ășgy Ă©rzem magam, mint vendĂ©glĆs, aki pĂ©nzĂ©rt Ă©telt Ă©s italt ĂĄrul, hanem mint vendĂ©glĂĄtĂł magyar hĂĄzigazda, akinek hĂĄzĂĄt megtisztelik vendĂ©gei lĂĄtogatĂĄsukkal" - vallott egyszer Ăgy Gundel KĂĄroly. GyönyörƱ ars poetica, egyszerƱ, becsĂŒletes, szerĂ©ny, vĂ©gtelenĂŒl csalĂĄd, hivatĂĄs Ă©s vendĂ©gszeretĆ vendĂ©glĆs volt. 1883. szeptember 23-ĂĄn szĂŒletett Budapesten, Ă©desapja Gundel JĂĄnos. A Budapesti Kereskedelmi AkadĂ©miĂĄn tanult, a vakĂĄciĂł hĂłnapjait arra hasznĂĄlta fel, hogy NĂ©metorszĂĄgban, FranciaorszĂĄgban, SvĂĄjcban Ă©s AusztriĂĄban nyelveket tanuljon, valamint a szakmĂĄt tanulmĂĄnyozza. TovĂĄbb...
A ZSIDĂ KONYHA ĂRDEKESSĂGEI
A zsidĂł konyha tartalmazza talĂĄn a legtöbb elĆĂrĂĄst az Ă©telek elkĂ©szĂtĂ©sĂ©re Ă©s tĂĄlalĂĄsĂĄra vonatkozĂłan. Ăppen ebben rejlik kĂŒlönlegessĂ©ge. A zsidĂłk szĂĄmĂĄra fogyaszthatĂł, azaz kĂłser Ă©telek eredete az Ăłkori Izraelig nyĂșlik vissza Ă©s sajĂĄtossĂĄgai a Biblia szĂĄmos vallĂĄsi elĆĂrĂĄsĂĄban, gyökereznek. A zsidĂł Ă©tkezĂ©si törvĂ©nyek nem csak a test Ă©trendjĂ©t szabĂĄlyozzĂĄk, hanem a lĂ©lek Ă©pĂŒlĂ©sĂ©t is szolgĂĄljĂĄk. Az elĆĂrĂĄsok többsĂ©gĂ©t MĂłzes ötödik könyve tartalmazza, Ă©s ezekhez a vallĂĄsos zsidĂł csalĂĄdok ma is ragaszkodnak. TovĂĄbb...
AZ ERDĂLYI - ĂRMĂNY ĂTELEK
RegĂ©nyes hangulatokat kelt bennĂŒnk az örmĂ©ny nĂ©pnĂ©v: a KaukĂĄzus Ă©s az ArarĂĄt mesĂ©k ködfelhĆivel körĂŒlvett bĂ©rceit, drĂĄga kenetekkel, gyönyörƱsĂ©ges szĆnyegekkel, izgatĂł fƱszerekkel megrakott karavĂĄnokat idĂ©zi Ă©s kĂŒlönös Ă©dessĂ©geket, mennyei ĂzĂŒk Ă©s tömĂ©ny zamatuk összhangban van azoknak a dobozoknak Ă©s kendĆknek pompĂĄzatos dĂszĂtĂ©sĂ©vel, amelyekben hordozzĂĄk Ćket. De, hogy jön a tĂĄvoli ĂrmĂ©nyorszĂĄg Ă©s az Ć gasztronĂłmiai kultĂșrĂĄjuk ide? A kulcsszĂł ErdĂ©ly, amely befogadott sokfĂ©le nĂ©pet, zsidĂłkat, szĂĄszokat, Flandria vihar-dagĂĄly ĂĄltal földönfutĂłvĂĄ lett lakĂłinak szĂĄzait, vagy a svĂĄjci anabaptista ĂŒldözötteket. TovĂĄbb...
ERDĂLY KĂLĂNLEGES ĂTELEI
Transilvania, Zilbenburger, Dacia, ErdĂ©ly ugyanazt a tĂĄjat jelenti. Magyar, romĂĄn, szĂĄsz, örmĂ©ny, zsidĂł Ășgy Ă©lt itt egyĂŒtt Ă©vszĂĄzadokon ĂĄt, hogy mindegyik gazdagĂtotta a mĂĄsikat, Ă©s mindegyik gazdagodott a mĂĄsikbĂłl. ErdĂ©ly földjĂ©nek Ă©s a rajta Ă©lĆ nĂ©peknek sajĂĄtos egyĂ©nisĂ©gĂŒk van. Az erdĂ©lyi tĂĄjakon lakĂł nĂ©pekben a törtĂ©nelem közös egyĂ©nisĂ©get alakĂtott ki, de közelrĆl nĂ©zve vĂ©gtelenĂŒl vĂĄltozatos ez az arc tĂĄjegysĂ©genkint, nĂ©pcsoportonkint, sĆt falvankĂ©nt is. TovĂĄbb...
A TARHONYA A MAGYAR KONYHĂBAN
Tarhonya - milyen szĂ©pen hangzik ez a szĂł. NagysĂĄga, szĂne, elnevezĂ©se, de felhasznĂĄlĂĄsa is helyenkĂ©nt vĂĄltozik. ĂltalĂĄban több tojĂĄsbĂłl, megfelelĆ finomsĂĄgĂș lisztbĆl, sĂłval Ă©s vĂzzel gyĂșrjĂĄk, mint a közönsĂ©ges tĂ©sztĂĄt. EzutĂĄn az Ășgynevezett tarhonyarostĂĄn ĂĄtdörzsölik, Ă©s nagysĂĄg szerint osztĂĄlyozzĂĄk. A tarhonya elnevezĂ©st mĂĄr egy 16. sz-i kĂ©zzel Ărott szakĂĄcskönyvben is megtalĂĄljuk. A kutatĂłk vĂ©lemĂ©nye kĂŒlönbözĆ az eredetĂ©rĆl. Egyesek oszmĂĄn-török eredetƱ jövevĂ©nynek tartjĂĄk, mĂg mĂĄsok a perzsa "tarkhane" megfelelĆjĂ©t lĂĄtjĂĄk benne. Ez eredetileg egy darĂĄs levesfĂ©le, melyet savanyĂș tejjel kĂ©szĂtenek. A dĂ©lszlĂĄv nĂ©peknĂ©l -melyek hosszĂș ideig török befolyĂĄs alatt Ă©ltek-"tarana" nĂ©ven emlegettek hasonlĂł Ă©telfĂ©lĂ©t. TovĂĄbb...
PETĆFI SĂNDOR, A MĂRCIUSI IFJAK VEZĂRE
Valamennyi ĂrĂłnk, költĆnk közĂŒl PetĆfi SĂĄndor Ă©letrajza a leginkĂĄbb ismert. A mĂĄrciusi ifjak vezĂ©rekĂ©nt a mĂĄrcius 15-e hĆsekĂ©nt majd az 1848-49 -es szabadsĂĄg kĂŒzdelem mĂĄrtĂrjakĂ©nt a nemzeti legendĂĄrium egyik központi alakja lett. A XIX. szĂĄzad ötvenes - hatvanas Ă©veitĆl Ć jelentette magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra a nagybetƱs költĆ fogalmĂĄt. Ălete legalĂĄbb annyira kultusz tĂĄrgya lett, mint költĂ©szete. Nagyjaink közĂŒl alig akad olyan, aki közömbös lenne kora gasztronĂłmiĂĄja, vendĂ©glĂĄtĂĄsi kultĂșrĂĄja irĂĄnt. PetĆfit nem emlegetik a nagy innyencek között, de szĂĄmos versĂ©ben van emlĂtĂ©s Ă©telrĆl, italrĂłl, Ă©s Ă©tkezĂ©srĆl. IdĂ©zzĂŒk fel az ironikus, kicsit csipkelĆdĆ, kritikus szemƱ, jobbĂtĂł szĂĄndĂ©kĂș tollforgatĂłt, akinek mindenrĆl megvolt a sajĂĄtos vĂ©lemĂ©nye. TovĂĄbb...
ElĂ©rhetĆsĂ©gĂŒnk:
Barta LĂĄszlĂł
20/3333-257
6750 AlgyĆ, VĂĄsĂĄrhelyi Ășt 53.
tel.: 62/267-020
e-mail: algyoihalaszcsarda@invitel.hu